Gonosz összeesküvés rángatja dróton a fogyasztói társadalmakba született embereket - ezt vallják azok, akik a tervezett elavulásról beszélnek. Eszerint a folyamatos profit és a termelés pörgetése érdekében egyes gyártók direkt nem tartós árucikkeket terveznek és árulnak. Tényleg chipet építenek a nyomtatókba, amitől azok tönkremennek? Miért nem lehet megszerelni a bedöglött iPodot? Csődbe mennének a nejlonharisnya-gyártók, ha nem szaladna fel a szem a harisnyákon? Mit tanít a mának a száztíz éves villanykörte?

Nemrég ünnepelte a száztizedik születésnapját a kaliforniai Livermore tűzoltóállomásán egy villanykörte. A világhíres körtét valamikor 1895-ben gyártották, 1901-ben csavarták be a helyére, és még mindig ég. Webkamerát üzemeltek be, hogy mindenki nézhesse, ahogy világít. A villanykörte viszont még a webkamerát is túlélte, mert amit először szereltek fel mellé, már tönkrement, és ki kellett cserélni.

Ez a kedvenc példája azoknak, akiket érdekel a tervezett elavulásnak nevezett jelenség - vagy elmélet -, és ezzel kezdődik az a dokumentumfilm is, ami a tervezett elavulásról szól. A 2010-ben készült filmet csütörtökön mutatták be Budapesten a Francia Intézetben. A tervezett elavulás elmélet hívei szerint a jelenség lényege, hogy a nagy használati cikk-gyártók az eladásaik növelése érdekében különféle eszközökkel arra törekednek, hogy a termékeik kevéssé legyenek tartósak - ezért vagy eleve úgy hozzák létre őket, hogy bizonyos idő után tönkremenjenek, és javíthatatlanná váljanak, vagy pedig a design és a marketing eszközével tegyék divatjamúlttá minél előbb azokat, hogy a fogyasztók újabbat akarjanak helyette vásárolni.

Túl sok a közvetlen közelemben a fideszes, aki ártatlan ma született báránynak hiszi még mindig Smittet, ezért kénytelen vagyok még mindig nekifutni a témának. Zavar.

Zavar... szeretném, hogy körülöttem ténylegesen értelmes, keresztény emberek legyenek, akik megbecsülik magukat azzal, hogy körbenéznek a világban, és nem hisznek egy olyan emberben, aki nyilvánvalóan hazudozik, buta, kommunista és áruló. Én ennyit tehetek jelenleg csak az országért, de ha megtehetem, meg is teszem.

Szeretném, ha egy olyan világban élnénk, ahol minden ember tudatos döntés alapján és nem érzelemvezérelve, hangzatos, üres ígérgetések, hazudozások alapján döntene szavazata sorsáról.

Szeretném ha megbecsülnék az összesen majd kétnapos munkámat és végigolvasnák, de úgyse fogják sajnos elolvasni

smitt és kádár:

- hozzámjön kedves Pál?
- legyünk csak barátok Janus.

elena csaucseszkú csontujja felmutat a sírból: Ti is!

"most hetvenévesen bebizonyítom, hogy képes vagyok új phd-t írni"

"nem perelek, de érvelek ... kiállok az igazamért, de pereskedni nem fogok"
2012. március

Schmitt beperelte a Semmelweis Egyetemet.
2012. június

"hát hogy ők elveszik a... elveszik a...a..a kisdoktori címemet, lelkük rajta, én nem fogok velük vitatkozni. én magam is ... visszaadtam volna, hogyha kell"
2012. március

"Nem foglalkozom vele, egy könyvet írok most a fenntartható fejlődésről” – mondta a Hvg.hu kérdésére Schmitt Pál volt köztársasági elnök arra a kérdésre, hogyan áll a doktori fokozat megszerzésével. ...arra a kérdésre pedig, hogy mikorra készül el, először csak annyit válaszolt, hogy „passz”
2014. március

Schmitt beperelte a Semmelweis Egyetemet

2. rész és függelékek

1. rész

smitt és az egyik fiser, mindkettő sokat tett már az országért

Ahogy már lemondóbeszédében jelezte, valóban megtette a jogi lépéseket kisdoktori címének elvétele miatt a Semmelweis Egyetem (SE) ellen Schmitt Pál, volt köztársasági elnök, ezt megerősítette az SE sajtóosztálya. A volt államfő két lépést is tett. Egyrészről kérte az egyetemi szenátus döntésének felülvizsgálatát. Az erről szóló kérelmet már április 13-án megkapta az intézmény, amely megkezdte annak elbírálását, de egyelőre több információval nem szolgált.

Emellett Schmitt bírósági felülvizsgálatot is kért a szenátus döntéséről. Az erről szóló keresetet május 4-én nyújtotta be a Fővárosi Törvényszékre. Az SE ennek kapcsán annyit közölt, hogy a bíróság továbbította az egyetemnek a keresetet, ők pedig eleget tettek irattovábbítási kötelezettségüknek.

Mekkora egy utolsó senkiházi, posztkomcsi, sz*rdarab!

Ez egyébként tényleg nem is érintkezik olyan emberekkel, akik minimális erkölcsi tartással rendelkeznek?

Pali pofonért megy :D lett volna esze szépen csendben felszívódik, és a jó indulatú felejtésre hagyja a történetét, de annyira hülye, hogy még tudja fokozni ...

"jó lenne tudni, miért tartotta nyilván Raffay Ernőt 1980-1986 között az állambiztonság "Kocsis Lajos" fedőnéven, mint aktív hálózati személyt"

2012 október 8.

 ebben a posztban nem a videó az érdekes, nem érdemes megnézni az "előadást"

Dr. Tóth Zoltán József

jogász, politológus, egyetemi tanár

a videó megtekintése közben érdemes a továbbra kattintani...

A konzervatív ember  2. rész

„Testvérim vannak, számos milliók;
Én védem őket, ők megvédnek engem.
Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
Ez az, miért csüggedni nem szabad.”

Vörösmarty

1. rész

Gyakorlatban pedig abban különbözik egymástól a két oldal, hogy az elképzelt jobboldal, a nemzeti oldal jelenleg Magyarország érdekét képviselheti, míg a parlamenti bal bizonyos hogy ma nem azt teszi. Úgy hiszem, hogy itt a baloldal örökre (hosszú időre) potenciális hazaáruló lesz.

Láthatjuk, a nemzeti szocialistákat hívják szélsőjobboldalinak, pedig azok zöld inges bolsevikok inkább, szocialisták, (gazdasági) baloldalasak, semmiképpen nem szélsőjobboldaliak, nem támogatják a piac mindenhatóságát az állammal szemben, hanem pont fordítva, mégis így hívják őket. eredendően a jobboldaliak voltak a monarchisták, baloldaliak a köztársaságpártiak, ez ma is állna, jobboldali a nemzeti oldal, baloldali a kozmopolita, csakhogy ma már a gazdasági kérdés felvetődött az ideológiáknál is, ma már szándékosan nem fejtik ki szerintem a jelentésüket, nehogy az emberek okosabbak legyenek. a gazdasági jobboldalnak semmi értelme nincsen az az igazság, ha egy magánvállalkozónak profitábilis egy nagy cég, akkor az jövedelmező az állami kézben is, a gazdasági szélsőjobb, a neoliberalizmus csupán korrupció; a privatizáció maga a korrupció szó szinonimája. egyetlen különbség az állami és magánkéz között, hogy a magán több tőkével rendelkezhet, dehát az állam feladata, hogy kigazdálkodja a tőkét, amiből ugyanaz a vállalat működőképes lesz, ezáltal nem a magánmilliárdos lesz még gazdagabb, hanem a közösség fog részesülni és épülni a nyereségből ideális esetben.

Merkel három éven belül EU-föderációt alapítana

van az EU-nak tagdíja, amit még politikus szájából nem hallottam kiejteni
több mint 4 milliárd euró volt a vámbevétel 2004-ben eu előtt itthon, és ez nem teljes év és az eu csatlakozás miatt ilyen kevés. de 2003-ban 8 milliárd euró volt.
www.fidesz.hu/index.php?Cikk=19418


2004-2010 időszakában pl 5 milliárd eurót fizettünk be tagdíjnak és visszakaptunk 15 milliárdot.

www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=292

tehát megérte? számoljunk a 2003-as adattal: ha nem lépünk be az euróba nemcsak hogy nem kell 5 milliárdot befizetni, de  több mint 4 milliárd euró volt a VPOP bevétele 2004-ben EU előtt itthon, és ez nem teljes év és az eu csatlakozás miatt ilyen kevés. de 2003-ban 8 milliárd euró volt.+ a tagdíj nélküliség kb 5 milliárd euró, tehát megérte belépni?

és most nem nézzük, hogy az eu-pályázati pénzeket csányiék, demjánék, raskóék és leisztingerék ellopják, ahogy a trafik- és földpályázatokat.

Három éven belül a nemzeti költségvetéseket, adópolitikát és munkajogot is brüsszeli felügyelet alá helyezné Angela Merkel. Mint mondta: további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EU-nak világos felhatalmazás- és hatásköre legyen.

A német kancellár szerdán az Európai Parlamentben elmondta, véleménye szerint az eurózóna tagjainak mindent meg kell tenniük a közös pénz stabilitásáért, és attól sem szabad megriadni, ha ezért alapszerződést kell módosítani. Hozzátette: további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EU-nak világos felhatalmazás- és hatásköre legyen, illetve hogy beleszólhasson a nemzeti költségvetések alakításába.

Merkel közölte: Németország mindent megtesz majd az euró megmentéséért, cserébe azonban az adópolitikát és a munkajogot is nemzetközi hatáskörbe emelné. A kancellár kiállt a bankunió mellett is. Emellett azt elképzelhetőnek nevezte, hogy az eurózóna 17 országának EP-képviselői szavazhassanak csak bizonyos kérdésekről.

Merkel a föderáció felé elmozduló eurózóna tervét már a decemberi csúcson el akarja fogadtatni a tagállamok vezetőivel, és két-három évet adna a terv végrehajtására

 Nem fogják megkérdezni az egyszerű emberek véleményét,ne féljetek.
Már döntöttek.
Csak a technikai kérdéseket tisztázzák előtte,mielött bejelentik,hogy megszüntek az önálló nemzeti szuverenitású államok.
Minden sajtótermék,minden agymososda ezerrel fogja nyomni az Örömódát,fülig érő mosolyók,miközben az emberek kiszolgáltatottabbak lesznek,mint a kommunizmus idején.
Szép új világ.
Valamiért nagyon sürgős lett az utobbi időben a megvalósitása a régi terveknek.

Elkezdődött, lassan hivatalos is lesz, Orbán és Gyurcsány kéz a kézben masírozik az Európai Egyesült Államok felé, és nem lesz majd senki a médiában, aki ellenezné, nem lesz majd senki a politikai vezetők között, aki ellenezné.

Ha a világpiacon akar érvényesülni az ország, nincs más esélye, mint belépni. Lehet, húzni halogatni a szövetségbe tömörülést, de az 1300 milliós Kínával, az 1200 m-ós Indiával, a 300 m-ós USÁval, a 180 m-ós Oroszországgal, a 130 milliós Japánnal szemben csak egy 500-600 milliós Európa tud érdemlegesen bármilyen érdekeket érvényesíteni, tárgyalni. Ha széttagozódik: eltapossák a max néhány tíz milliós országocskákat, mint a férgeket. Mennyi esélye lenne egy tárgyaláson mondjuk a magyar vezetésnek egymagában?

sok ilyet fogunk még olvasni

kit érdekelnek ma már a pogánylázadások?

A nemzetállami kormányok fölé rendelt uniós kormánnyá kell átalakítani az Európai Bizottságot a német pénzügyminiszter szerint. Wolfgang Schäuble a Der Spiegelnek kifejtette: szerinte az eddiginél több döntési jogosultságot kell átadni Brüsszelnek, hogy „a nemzetállamok ne blokkolhassák a döntéseket”

De kapaszkodjunk meg, már most is az van, gazdasági kérdésekben ők döntenek, az itteni helytartók pedig teljesítik.

de lehet, hogy nem fogják bevezetni ezt, csak azért mondják, hogy egyesek azt higgyék, hogy most nincs meg ez a rendszer, pedig megvan, az meg senkit se érdekel, hogy mennyire szabályozzák a biciklisek maximális sebességét a kis nemzetállamok, mert jelenleg csak ennyi beleszólása van a dolgok állásába az áruló kormányoknak.

„Isten misszionáriusnak hívott el, de adott gyorsaságot is, és amikor futok, érzem, hogy Isten kedvét leli bennem… Az első 200 méterben mindent beleadtam, de a második 200 métert csak Isten segítségével tudtam végigfutni.”

A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold – egy gazdag zsidó család fia – a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.

Eric Liddell 1902-ben presbiteriánus misszionárius szülők gyermekeként született Kínában. Ötéves volt, amikor Skóciába költöztek. Apja rajongott a sportért, mindig figyelemmel kísérte az olimpiai játékokat. „Úgy fuss, hogy elvedd a jutalmat” – mondogatta fiának mindennemű küzdéssel kapcsolatban. Eric megfogadta az apai tanácsot, rendszeresen járt bibliaórákra, látogatta a betegeket, mindig barátságos volt az osztálytársaihoz, különösen azokhoz, akik fizikailag gyengébbek voltak, mint ő. Az iskolában hamar kitűnt sportteljesítményével, megnyerte az Év sportolója címet, már tizenöt évesen kapitány mind a krikett-, mind a rögbicsapatban. Az iskola igazgatója szerint minden verseny előtt kezet rázott versenyzőtársaival, és „sohasem a dicsőségvágy hajtotta”.

Wágner Gábornak a 2007 júliusi egri filmfesztiválon bemutatott interjúfilmje Bereznay András fejtegetéseit tartalmazza a magyarországi helyzet lényegi vonásairól. Az elmondottak a hazai közegben szokatlan megközelítést jelentenek és rokonságban állnak Bereznay András www.kibulizottorszag.net -en olvasható esszéjével.

a fenti írásától függetlenül jöttem rá én is ugyanezekre, csak sallangmentesen.

jól látja a kettős népszavazást, egy gumicsont volt, ha megakarta volna oldani a fidesz, akkor megkérdezik az mszp-t, miért nem támogatja, vegyünk ki azt a pontot, írjunk bele mást, pl indok: idejön 10 millió "román", akkor a fidesz azt mondja erre, hogy akkor írjuk bele, hogy ne jöhessenek ide, csak oldjuk meg a kérdést, de a látható viták nem ilyenek, nem véletlenül. árokásás folyik, látszatviták hangzanak el, érdemi viták helyett, akinek van szeme, láthatja.

külföldről azért segítettek a komcsiknak a rendszerváltásban, nem csak a korábbi csendestárs segített

A délszláv háborúban folytatott légi harcok során egy jugoszláv vadászgép 1991. október 27-én 20 óra 51 perckor Barcsot támadta. Ekkor egy támadási manőver részeként Jugoszlávia légteréből érkező MiG–21 vadászrepülő 300-350 méteres magasságból indított magyar célpontok ellen kettő darab Hunting Engineering által gyártott BL755 típusú, MK3-s változatú kazettás bombát. A bombák szerencsére Barcs központi részétől távolabb robbantak fel, így személyi sérülést nem, de jelentős anyagi kárt több épületben is okoztak. A támadást követő magyar vizsgálat megállapította, hogy nem lehet szó véletlenről, hiszen kiváló látási viszonyok uralkodtak abban az időben. A bombázás miatt a későbbiekben Szabadkán lefolytatott magyar-jugoszláv vegyes bizottsági tárgyaláson a jugoszláv fél nem ismerte el, hogy magyar területet támadtak volna a légierejük kötelékébe tartozó vadászrepülők.

Hetven évvel ezelőtt érte bombatámadás Kassát, amely következményeként Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. A kassai bombázás a II. világháború megfejtetlen rejtélyei közé tartozik. 1941. június 26-án az akkor már harmadik éve ismét Magyarországhoz tartozó Kassa légterében három repülőgép jelent meg.

A délszláv háború részeként 1991-95 között zajló horvátországi háborúban közvetlenül a magyar határ túloldalán folytak a harcok. Ezek az összecsapások szándékosság nélkül önmagukban is azt jelenthették, hogy lövedékek, kis hatótávolságú rakéták hullhattak magyar területre. A légi hadviselésben a jugoszláv légierő csapásmérő repülőgépei a horvát erők elleni támadó manőverek egy részét magyar terület fölött kezdték el, és több esetben még a magyar légtérben tartózkodtak, amikor tüzet nyitottak a határ másik oldalán lévő horvát célpontjaikra.