dokumentumfilm, érdemes megnézni

Nemzeti szocializmus és az internacionalista szocializmus

Marx a modern politikai népirtás feltalálója - faji alapú népirtás.

feliratos

Carl von Ossietzky 1919-ben belépett egy szabadkőműves páholyba.

1931-ben vádat emeltek ellene hazaárulásért, és tizennyolc havi börtönre ítélték, mert az általa szerkesztett újság részleteket közölt arról, hogy Németország megszegte a versailles-i béke feltételeit azáltal, hogy újraszervezték a Luftwaffét és pilótáit a Szovjetunióban képezték ki. Nyolc hónapi börtön után amnesztiával szabadult. 1990-ben a lánya, Rosalinda von Ossietzky-Palm perújrafelvételért folyamodott, de a német Legfelsőbb Bíróság 1992-ben fenntartotta az ítéletet.

1935-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

A norvég parlament által kinevezett, norvég politikusokból álló bizottság dönti el a díjazottakat

Farage repülőbalesete - meg akarták ölni a párelnököt? azt mondják.

A globális világ vajúdása

egyik olvasónk írása következik:

Napjaink súlyos kérdése térségünkben és a világon egyaránt az eladósodottság. Történelmünk során a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban volt. Ha nem termeltek eleget, nem is fogyaszthattak. A gazdasági válságokat az újabb korban a kapitalista gazdaság indikálta.

A pénz szerepe – mint eleinte értékhordozó csereeszközé – alapvetően megváltozott.
Az értékteremtő szellemi és fizikai termeléssel szemben megjelent már az ókorban az adósság – hitel – kamat fogalma és gyakorlati alkalmazása. A vagyonok – pénz – és más „értékhordozók”, az arany, és más nemesfémek kölcsönzése búsás haszonnal, vagyongyarapodással járt. Hamar felfedezték ennek hatalomszerző erejét. Az emberiség, a kontinensek, társadalmat, nemzetek történelmét, sikereit és kudarcait szépen vissza lehet ezekre a tényekre vezetni anélkül, hogy mélyebb közgazdasági, gazdaságtörténeti ismeretek birtokában lennénk.
A gyarmatosítás eredményeképpen a tőkefelhalmozás meghozta az ipari forradalom, a tömegtermelés lehetőségét. A gyarmatok bőven elláttál az európai hatalmakat nyersanyaggal és arannyal is.
Amerika élen járt a földrész északi felének meghódításában, elvéve az őslakosok életterét. A hódítás és az ipari fejlődés eredménye vezetett el a XIX. Századba, amikor is kialakult egy gazdasági és pénzügyi nagyhatalom, az USA.

VANKÓ Gergely szabadfoglalkozású művész, buddhista filozófus. Bácskossuthfalva, 1948. Nős, Egyetem: Budapest, buddhológia (1975). Doktorátus, Körösi Csoma Sándor Intézet, Budapest (1978). Szakmai végzettsége: Doctor philosophiae buddhológiae (a buddhista filozófia doktora). Érd. köre: A keleti kultúra, buddhológia, költészet, esszék, tárcák, tanulmányok írása, harcművészet

F. m.: Örvénygyökér (versek, 1976). A középdeterminizmus teóriája (1978). Vakok ideje, versek (1981). Napot görgető dzsungelek. Indiai útinapló (1985-1997). Őrhely a teljességben, versek (1986). Önálló könyvei mellett 70 orientalisztikai, buddhológiai cikk, esszé, tanulmány szerzője. Tagság: Vajdasági Írók Egyesülete, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Magyar Írószövetség, Berlini Asha Rékai Jógaiskola, Berlini Buddhista Intézet, Dharamszálai Könyvtár és Archívum Intézménye. Díj: Képes Ifjúság Verspályázat 1966 - első díj.

a lakossági nyomásnak engedő Szamosvölgyi Péter

Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez Sátoraljaújhely polgármestere minden olyan újhelyi lakossal szemben, akik bár segélyekből, különböző állami és önkormányzati támogatásokból élnek, egyéb hivatalosan kimutatható jövedelmük nincs, viszont nagy értékű autóval, lakással, egyéb vagyontárggyal rendelkeznek. A polgármester szerint ideje hatósági eszközökkel fellépni azok ellen, akik illegális forrásokból származó adózatlan nagy jövedelemmel rendelkeznek, miközben nem hogy nem dolgoznak, még a rászorulóknak járó segélyeket sem szégyellnek igénybe venni.

Zelnik István hazahozza a Seuso-kincset

Seuso gazdag római polgár, esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett.

...

Az Andrássy úti Aranymúzeumáról híres milliárdos műgyűjtő adásvételi szerződést kötött a valószínűleg a 70-es években, Polgárdi környékén illegálisan kiásott páratlan ókori műkincs brit tulajdonosaival. Az ezüstedényeknek saját múzeumot építene, és végrendeletében az államra hagyná azokat. Cserébe annyit kér, hogy ne kobozzák el a határon. Most a válaszra vár.

-Mint műgyűjtőt és művészetkedvelő embert, engem is élénken foglalkoztattak azok a hírek, melyek a 90-es évektől az egész nemzetközi sajtót bejárták. Egyrészt a kincsek kalandos története, utána pedig az a lenyűgöző valóság, hogy a világ legnagyobb késő-római kincslelete került volna kalapács alá. A kincsek jelentősége óriási, hiszen a világ legjelentősebb ilyen tárgyegyütteséről van szó, melynek a művészettörténeti, történeti, régészeti eszmei értéke felbecsülhetetlen.

Dr. Biró Lajos, dr. Antal Magda:

A tej ősidők óta kiemelkedően fontos tápláléka az emberiségnek. Már az időszámításunk előtti időből több kontinensen fellelhetők az erre utaló régészeti bizonyítékok, s azóta is töretlen hagyományai vannak az állattartásnak és vele párhuzamosan a tejfogyasztásnak. Elsősorban a kérődzők tejét fogyasztjuk a legkülönfélébb formában, nyersen vagy feldolgozott állapotban; jellemző azonban, hogy az élelmiszeripar fejlődésével az egyre feldolgozottabb termékek irányába tolódik el a fogyasztás. Ez azzal jár együtt, hogy a tej élettani hatásaiért felelős komponensek mind mennyiségükben, mind minőségükben megváltoznak a különböző termékekben. Bizonyos összetevők (pl. a tejzsír) mennyiségét csökkentik a feldolgozás során, másokét viszont növelik, mintegy "hozzáadott értéket" előállítva, elég, ha a kalciummal, fehérjével, vitaminokkal és/vagy ásványi anyagokkal dúsított termékekre, vagy az élő flórás savanyított tejkészítmények esetében a baktériumkultúra hozzáadására gondolunk.

A scone-i kő, vagy a Végzet Köve, vagy a Koronázókő az a homokkő, amelyet évszázadokig felhasználtak a skót, majd az angol, majd a brit koronázási szertartásokban. Eredetileg a ma már romos scone-i apátságban őrizték. A hagyomány szerint a követ eredetileg a bibliai Jákob használta párnának. Skót nemzeti szimbólum, ahogy a magyaroké a Szent Korona.

A követ I. Eduárd angol király 1296-ban hadizsákmányként elvitte és a westminsteri apátságban helyezte el. Itt a koronázási trón (Coronation Chair) vagy Szent Edward széke néven ismert öreg faszék ülőrésze alá illesztették vaspántokkal – ezen a széken koronázták meg az angol királyokat, s ezzel szimbolizálták, hogy ők egyben Skócia királyai is. Van olyan hagyomány, amely szerint nem is az igazi követ vitték el, mert azt a scone-i palota szerzetesei úgy elrejtették, hogy máig sem találják . (Bár időnként visszatér a szóbeszéd, hogy a templomos lovagok birtokába került.)

1950-ben skót diákok visszalopták a követ és 1951. április 11-én az arbroathi apátság oltárán helyezték el.

2010.07.

" - Kínai hamisítvány - viccelődött Ecclestone a Szent Korona mellett.