A délszláv háborúban folytatott légi harcok során egy jugoszláv vadászgép 1991. október 27-én 20 óra 51 perckor Barcsot támadta. Ekkor egy támadási manőver részeként Jugoszlávia légteréből érkező MiG–21 vadászrepülő 300-350 méteres magasságból indított magyar célpontok ellen kettő darab Hunting Engineering által gyártott BL755 típusú, MK3-s változatú kazettás bombát. A bombák szerencsére Barcs központi részétől távolabb robbantak fel, így személyi sérülést nem, de jelentős anyagi kárt több épületben is okoztak. A támadást követő magyar vizsgálat megállapította, hogy nem lehet szó véletlenről, hiszen kiváló látási viszonyok uralkodtak abban az időben. A bombázás miatt a későbbiekben Szabadkán lefolytatott magyar-jugoszláv vegyes bizottsági tárgyaláson a jugoszláv fél nem ismerte el, hogy magyar területet támadtak volna a légierejük kötelékébe tartozó vadászrepülők.

Hetven évvel ezelőtt érte bombatámadás Kassát, amely következményeként Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. A kassai bombázás a II. világháború megfejtetlen rejtélyei közé tartozik. 1941. június 26-án az akkor már harmadik éve ismét Magyarországhoz tartozó Kassa légterében három repülőgép jelent meg.

A délszláv háború részeként 1991-95 között zajló horvátországi háborúban közvetlenül a magyar határ túloldalán folytak a harcok. Ezek az összecsapások szándékosság nélkül önmagukban is azt jelenthették, hogy lövedékek, kis hatótávolságú rakéták hullhattak magyar területre. A légi hadviselésben a jugoszláv légierő csapásmérő repülőgépei a horvát erők elleni támadó manőverek egy részét magyar terület fölött kezdték el, és több esetben még a magyar légtérben tartózkodtak, amikor tüzet nyitottak a határ másik oldalán lévő horvát célpontjaikra.

1956-ban a forradalmi követeléslisták mindegyikének része volt a Sztálin-szobor eltávolítása. A MEFESZ október 22-ei műegyetemi gyűlésén elfogadott 16 pontot, amelyet a 23-ai tüntetéseken másolatokban nagy példányszámban terjesztettek, illetve ki is ragasztottak a városban, ezt sokan a forradalom fő követeléseinek tekintették. A 13. pontja ez volt: „Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyébe az 1848–49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.”

A felkelők nem vártak arra, hogy a hatalom hajtsa végre a követelést. Október 23-án délután a Nemzeti Színháznál (a mai Blaha Lujza téren) összegyűlt tömegben konkrét ötletként vetődött fel, hogy a szobrot népítélettel döntsék le. Az áruház előtt lévő kis szobornál egyetemisták szavaltak, és miután felolvasták a követelések pontjait, az emberek a körúton hamarosan a Városliget felé indultak. Útközben egyre többen csatlakoztak hozzájuk, köztük teherautók, amelyek sofőrjei vállalkoztak az emberek szállítására, miután meghallották, miről van szó.

A Sztálin térre, a szoborhoz érve a tömeg kezdetben nem tudott mit kezdeni az óriással. „A nagy dromedár szoborra felmászni is nehéz volt, nem hogy azt megmozdítani tudtuk volna” – írta Pongrátz András. Drótkötelekkel és csörlőkkel próbálkoztak, amelyeket négy-öt teherautó húzott, de a kerekek kipörögtek és a szobor nem mozdult. Egy közeli építkezésen macskakövekkel pakolták meg a teherautókat, de a nehezebb járművekkel sem jutottak sikerre, a drótkötelek egymás után szakadtak el.

Ezután egy gépipari technikumba járó fiú azt javasolta, hogy a közelben lévő iskolájából hozzák el a lángvágót. „Most már percek alatt elvágtuk a térd alatt a szobrot, [...] a tömeget sikerült hátrakönyörögni és a teherautók [...] a meggyengített szobrot nagy recsegés és ropogás között le tudták húzni” – emlékezett vissza Pongrátz.

Az emberek a testet egészen a Blaha Lujza térig vitték, tovább darabolták, szétverték. A hatalmas talapzaton csak Sztálin csizmái maradtak, a budapestiek ezután sokáig Csizma térnek nevezték a helyet.

A Pongrátz-testvérek az 1956-os forradalom legendás szabadságharcosai voltak.

A család kilenc gyermeke közül hat fiútestvér fegyverrel harcolt a szovjet megszállók ellen a szabadságért a budapesti Corvin közben: Pongrátz András (1938–), Pongrátz Bálint, Pongrátz Ernő (1920–1978), Pongrátz Gergely (1932–2005), Pongrátz Kristóf (Bandi) (1927–2009) és Pongrátz Ödön (1922–2009).

egyik olvasónk írása következik:

A tudomány korunkban egyre jobban feltárja a természet titkait. Az egyik leglátványosabb terület a részecskefizika, amely  egyre több titokzatos, eddig nem ismert szubatomi részecskét fedez fel.

Az ember mindig magyarázatot keresett az észlelt természeti jelenségekre, sőt gondolati síkon is (filozófia) megpróbálta magyarázni a természeti és társadalmi világot. Ez így volt több ezer éve, és így van ma is. A tudományos ismeretek bővülése alapot adott az elmúlt évszázadokban a technikai fejlődésre is.

A részecske-fizika újabb, szinte hihetetlen felfedezése a bozon nevű részecske illetve a Higgs-tér. Az átlagos halandónak a tér-idő-tömeg-sebesség fogalma és kapcsolatrendszere igen bonyolult és alig érthető.

Az ”isteni részecske (bozon) létének lenne köszönhető a világegyetem, az univerzum kialakulása?, A felfedezéssel (CERN részecskegyorsító, Svájc) új megvilágításba kerül az anyag tömege és annak keletkezése.

dokumentumfilm, érdemes megnézni

Nemzeti szocializmus és az internacionalista szocializmus

Marx a modern politikai népirtás feltalálója - faji alapú népirtás.

feliratos

Carl von Ossietzky 1919-ben belépett egy szabadkőműves páholyba.

1931-ben vádat emeltek ellene hazaárulásért, és tizennyolc havi börtönre ítélték, mert az általa szerkesztett újság részleteket közölt arról, hogy Németország megszegte a versailles-i béke feltételeit azáltal, hogy újraszervezték a Luftwaffét és pilótáit a Szovjetunióban képezték ki. Nyolc hónapi börtön után amnesztiával szabadult. 1990-ben a lánya, Rosalinda von Ossietzky-Palm perújrafelvételért folyamodott, de a német Legfelsőbb Bíróság 1992-ben fenntartotta az ítéletet.

1935-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

A norvég parlament által kinevezett, norvég politikusokból álló bizottság dönti el a díjazottakat

Farage repülőbalesete - meg akarták ölni a párelnököt? azt mondják.

A globális világ vajúdása

egyik olvasónk írása következik:

Napjaink súlyos kérdése térségünkben és a világon egyaránt az eladósodottság. Történelmünk során a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban volt. Ha nem termeltek eleget, nem is fogyaszthattak. A gazdasági válságokat az újabb korban a kapitalista gazdaság indikálta.

A pénz szerepe – mint eleinte értékhordozó csereeszközé – alapvetően megváltozott.
Az értékteremtő szellemi és fizikai termeléssel szemben megjelent már az ókorban az adósság – hitel – kamat fogalma és gyakorlati alkalmazása. A vagyonok – pénz – és más „értékhordozók”, az arany, és más nemesfémek kölcsönzése búsás haszonnal, vagyongyarapodással járt. Hamar felfedezték ennek hatalomszerző erejét. Az emberiség, a kontinensek, társadalmat, nemzetek történelmét, sikereit és kudarcait szépen vissza lehet ezekre a tényekre vezetni anélkül, hogy mélyebb közgazdasági, gazdaságtörténeti ismeretek birtokában lennénk.
A gyarmatosítás eredményeképpen a tőkefelhalmozás meghozta az ipari forradalom, a tömegtermelés lehetőségét. A gyarmatok bőven elláttál az európai hatalmakat nyersanyaggal és arannyal is.
Amerika élen járt a földrész északi felének meghódításában, elvéve az őslakosok életterét. A hódítás és az ipari fejlődés eredménye vezetett el a XIX. Századba, amikor is kialakult egy gazdasági és pénzügyi nagyhatalom, az USA.

VANKÓ Gergely szabadfoglalkozású művész, buddhista filozófus. Bácskossuthfalva, 1948. Nős, Egyetem: Budapest, buddhológia (1975). Doktorátus, Körösi Csoma Sándor Intézet, Budapest (1978). Szakmai végzettsége: Doctor philosophiae buddhológiae (a buddhista filozófia doktora). Érd. köre: A keleti kultúra, buddhológia, költészet, esszék, tárcák, tanulmányok írása, harcművészet

F. m.: Örvénygyökér (versek, 1976). A középdeterminizmus teóriája (1978). Vakok ideje, versek (1981). Napot görgető dzsungelek. Indiai útinapló (1985-1997). Őrhely a teljességben, versek (1986). Önálló könyvei mellett 70 orientalisztikai, buddhológiai cikk, esszé, tanulmány szerzője. Tagság: Vajdasági Írók Egyesülete, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Magyar Írószövetség, Berlini Asha Rékai Jógaiskola, Berlini Buddhista Intézet, Dharamszálai Könyvtár és Archívum Intézménye. Díj: Képes Ifjúság Verspályázat 1966 - első díj.

a lakossági nyomásnak engedő Szamosvölgyi Péter

Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez Sátoraljaújhely polgármestere minden olyan újhelyi lakossal szemben, akik bár segélyekből, különböző állami és önkormányzati támogatásokból élnek, egyéb hivatalosan kimutatható jövedelmük nincs, viszont nagy értékű autóval, lakással, egyéb vagyontárggyal rendelkeznek. A polgármester szerint ideje hatósági eszközökkel fellépni azok ellen, akik illegális forrásokból származó adózatlan nagy jövedelemmel rendelkeznek, miközben nem hogy nem dolgoznak, még a rászorulóknak járó segélyeket sem szégyellnek igénybe venni.