Több száz megemlékező, köztük jobbikos országgyűlési képviselők jelenlétében felavatták Horthy Miklós kormányzó mellszobrát a budapesti Szabadság téren a Hazatérés temploma előterében

"Egy ország hírneve attól függ, hogyan viszonyul a zsidóihoz. Minden más csak másodlagos."

nem volt ütőképes hadseregünk, mint Törökországnak, hála károlyiéknak és kun bélának, ezért írták alá a trianoni szerződést egyesek, akiket nagy nehezen válogattak össze, mert senki nem volt itthon hajlandó aláírni, és aláírása után azonnal le is mondott a simonyi-szemadám-kormány. mellesleg a  farizeus riporter lehet nem hallott még a sikeres területi visszacsatolásokról.
ha nem teszik, bevonul megint a kisantant, elég ha a románok egyszer erőszakolják meg Budapestet, nem kell többször.
a német megszálláskor meghalt 10 magyar katona és kb. 40 német katona, értem én hogy a furaszemű farizeusnak a magyarok nem fájnak, de nekem igenis számítanak.

Közleményben ítélte el Rogán Antal, hogy a Jobbik vasárnap felavatja Horthy Miklós egykori kormányzó szobrát a Szabadság téren. A fideszes politikus szerint az akció jó ürügyet szolgáltat a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy antiszemitizmusról beszéljenek Magyarország kapcsán.

Közleményben ítélte el Rogán Antal, hogy a Jobbik vasárnap felavatja Horthy Miklós egykori kormányzó szobrát a Szabadság téren. A fideszes politikus szerint az akció jó ürügyet szolgáltat a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy antiszemitizmusról beszéljenek Magyarország kapcsán.

tehát azért ne tegye a magyarság, amit tennie kellene, mert külföldön hazudoznának emiatt összevissza? ez milyen álláspont te ostoba, gerinctelen, posztkomcsi rogán? mintha enélkül nem hazudoznának állandóan, egy újabb, jó blikkes, columbós szobor kéne ugye tónikám? azért vannak a sajtóperek, hogyha valaki hazugságot ír, akkor azt korrigálni lehessen, persze ahol a szándék sincs erre, attól mit várjunk? mire van a külügyminisztérium? mire való a konzulátus, a nagykövetség?

szégyen hogy ilyen ostobák a belvárosiak. milyen könnyen manipulálhatóak, a dagadék félcigány a hülyegyerekkel (aki még mosolyog is), nekem fizetett provokátoroknak tűnnek, mintha az mtk hulligánjai is felvonultak, különben honnan került volna ide ennyi ordító ember? mintha iskolásokat is kivezényeltek volna

Várható volt, hogy a posztbolsevik zsidópártok antimagyar politikusbűnözői elvörösödött fejjel, öklüket rázva fognak ajvékolni... Sajnos még mindig megtehetik, mert a rendszerváltás hiányában elmaradt a felelősségre vonásuk és a közéletből való kizárásuk, feloszlatásuk. Egyelőre...

Zrínyi egy s*ggfej, bulgár cigány zenével, ami magyar

Milyen erv az, hogy a kulfoldi lapok majd mit irnak rola? Most a Fidesz elfogadja Horthyt vagy nem fogadja el??? Ennyi a kerdes. Baszki, ki a f*zt erdekel mit irnak a kulfoldi lapok, ha egyszer az en viszonyulasom tiszta egy kerdeshez. Nonszensz. A Jobbikot egyenessege miatt neha jobban becsulom a Fidesznel.

Simonyi és országimázsa a műsorban

A Fidesz frakcióvezetője szerint nem jár szobor sem Horthy Miklósnak, sem Kádár Jánosnak, és az V. kerület közterein nem is engedik ilyen felállítását, de a mostani emlékművet magánterületen avatták. Rogán Antal szerint egyébként a szoboravatás provokáció volt.

igen, azt kiprovokáltuk belőletek, hogy semmi közötök a nemzeti oldalhoz, ahogy a mandineres Nováknak se
olyan átlátszó vagy tónikám, kb a születésed pillanatától kezdve. de legalább a határontúli magyarok tudják, hogy merre kell tekinteni.

húsz éve még a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára voltál, te hazug kutya, hogy a fenébe voltál akkor indulatos az emlékművel, amikor ugyanúgy ott volt a vörös csillag az inged kitűzőjén te szemétláda?!
Rogán a kommunista hazaárulókkal kollaborált, mindent a hatalom és előremenetel érdekében. fogalma nem volt arról, kik is a kommunisták, egy üresfejű magológép - jobb esetben, rosszabb esetben: üresfejű, aki az apjának a szeme fénye, az meg egyengette a karrierjét.

ma sem változott semmit, mindent a fidesz érdekében, fogalma sincsen arról, mit csinál és miért, de azt tudja hogy a fidesznél a hatalom, ahogy régen a Kommunista Pártnál, ma a fidesznél, a KISZ mintájára többekkel megalapította a fidelitast, nyilván ösztönzésre, hű szolgálja mindig az etető kéznek, meg is lett az eredménye. mai fizetése több millió forint havonta

Rogán a vörös jedi-poszt

Horthynak a saját fia is meghalt a háborúban, micsoda egy kegyetlen alak... nyilván, ez még véletlenül se demokratikus dolog volt.

háborúban meghalnak az emberek, talán lehetne ezért a szovjet katonákat is okolni, minek jöttek ide? talán Kassát se kellett volna bombázni.

a német megszállásig senkit se deportáltak. a numerus clausus okairól itt lehet bővebben olvasni.

izrael army apjára ráférne egy kis munkatábor, persze szabadon távozhat is, kívül tágasabb
menjen oda kukorékolni! mi köze neki is a magyarok dolgához? itthon nem látjuk szívesen.

1944. április 10-én Rudolf Vrba és Alfred Wetzler, két zsidó származású személy megszökött az auschwitzi koncentrációs táborból. Zsolnába eljutva felvették a kapcsolatot a helyi cionista körökkel. A pozsonyi cionista központ munkatársa április 25-én és 26-án meghallgatta őket. Ez alapján elkészült az úgynevezett Auschwitz-jegyzőkönyv, amely tájékoztatást nyújtott a táborban történtekről. Ezt eljuttatták az isztambuli, genfi, londoni és budapesti cionista körökhöz és a magyarországi zsidótanácshoz is. Az egy hónappal később deportáltak viszont nem is sejtették, hogy mi vár rájuk. Vrba és Wetzler következtetése szerint így az általuk készített jegyzőkönyvet a fenti szervezetek elhallgatták.

Fentieket megerősítette a budapesti születésű Ernest Stein cionista ellenálló is. Elmondása szerint Kasztner Rudolf cionista vezető Adolf Eichmannal 1,5 millió dolláros egyezséget kötött 1685 zsidó származású személy kiváltása érdekében (köztük voltak családtagjai, barátai, írók, művészek, rabbik, cionista vezetők).

Az Auschwitz-jegyzőkönyv, valamint - egyes vélemények szerint - a normandiai partraszállás, az erősödő külföldi nyomás hatására Horthy június végén le akarta váltani a deportálásokat szervező Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat és a koronatanácson június 26-án javasolta a transzportok leállítását.

Ezek azonban folytatódtak, amíg a kormányzó parancsára a hozzá lojális katonai erők – Koszorús Ferenc vezérkari ezredes vezetésével – 1944. július 6-án meg nem akadályozták Baky úgynevezett „csendőrpuccs”-át; Horthy ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. A kormányzó és a magyar katonák akciója volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt Európában, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat.

(miközben a szlovákok fizettek a náciknak a zsidók deportálásáért, személyenként ötezer koronát, ezért a szlovák zsidók Magyarországra menekültek, ha tudtak; a románok ugyan megtagadták a deportálást, de maguk láttak neki a zsidók és magyarok irtásának: "Romániából Ion Antonescu marsall megtagadta a zsidók deportálását, viszont a román hadsereg és a Vasgárda brutális kegyetlenséggel maga kezdett neki a népirtásnak. Emiatt kb. 70 000 zsidó menekült a szomszédos országokból Magyarországra". Magyarokat, székelyeket többek közt a Maniu-gárda irtotta brutális kegyetlenséggel.)

Horthy kormányzó tehát 1944 július elején végre elszánta magát a zsidó deportálások leállítására és ezzel párhuzamosan szuverenitásának visszaszerzésére. Horthy nem csupán a Honvédségre, hanem a Csendőrségre is számított a németek szándékának megakadályozásában. Erről emlékirataiban így ír: “Összefogásukra és eltávolításukra Baky és Endre, a két belügyi államtitkár rajtaütésszerű akciót tervezett. Erre a hírre az Esztergom mellett állomásozó páncéloshadosztályt Budapestre rendeltem, és a budapesti csendőrség parancsnokát utasítottam, hogy ha kell, erőszakkal akadályozza meg a zsidók elszállítását….Hogy a Budapesten lévő zsidóságot ez a közbelépésem mentette meg, hivatalosan tanúsítja a magyar zsidóbizottság nyilatkozata, amelyet tagjai, Stern Samu, Pető Endre dr. és Wilhelm Károly dr. 1946. febr. 3-án állítottak ki.”

1944-ig Magyarországon a zsidóságot érintő pogromokra és atrocitásokra nem került sor, szemben Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával. Ezekben az országokban a deportálások már 1942-ben megkezdődtek. Ezekre való tekintettel kb. 100 000 zsidó menekült a szomszédos országokból Magyarországra. A német megszállást követően azonban itt is megkezdődött a zsidók gettókba gyűjtése, kötelezték őket a sárga csillag viselésére



korábban Hitler külön bírálta, hogy Horthy rendszere vonakodik meghozni a zsidótörvényeket. Horthy pedig „brigantiknak és bohócoknak” tartotta a nácikat.
A nürnbergi per során tanúként hallgatták ki, még Sztálin is visszautasította, hogy vádlottként állítsák a törvényszék elé.

Horthy emigrációja: a hadifogsága után Portugáliába költözött, Estoril városába. John Flournoy Montgomery, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete 1949-ben alapítványt hozott létre a család anyagi támogatására. Ebben több zsidó származású személy részt vett, többek között ifjabb Chorin Ferenc is.

A budapesti Amerikai Nagykövetség közleménye:

2013. november 7.

Az Egyesült Államok határozottan elítéli a Jobbik – egy etnikai gyűlölettel és antiszemitizmussal azonosított magyar politikai párt – által rendezett szégyenletes eseményt, amelyen a budapesti Szabadság tér sarkán álló magyar református templom előtt november 3-án felavatták Magyarország második világháború alatti vezetőjének, a náci-szövetséges Horthy Miklósnak a mellszobrát. Azok, akik ezt az eseményt szervezték és azon részt vettek, köztük néhány magyar parlamenti képviselő, nemcsak saját intoleranciájuknak vitték hírét, hanem Magyarországról drámaian negatív képet festettek. Habár a jelentős számban megjelent ellentüntetők megmutatták, hogy erős az ellenállás a szervezők nézeteivel szemben, és a magyar kormány egyes tagjai hangot adtak helytelenítésüknek, egy ilyen esemény azt teszi szükségessé, hogy a legmagasabb rangú magyar vezetők ítéljék el, gyorsan, határozottan és egyértelműen.

"Kedves Amerikai Egyesült Államok!

Az Önök budapesti nagykövetsége ma közleményben ítélte el, hogy a minap egy vallási gyülekezet magánterületen körülrajongott valami magánszobrot. Azért bátorkodom írni Önöknek, mert a közleményük így kezdődik:

"Az Egyesült Államok határozottan elítéli a Jobbik (...) által rendezett szégyenletes eseményt"

Gondoltam, ha a 317 milliós lakosságú szuperhatalom, az Egyesült Államok így foglalkozik egy jelentéktelen ország 0,85 milliós támogatottságú pártjával, akkor akár szóba állhatnak még velem is. Én pedig valami nagyon fontos dolgot szeretnék mondani Önöknek.

Az rendben van, hogy van véleményük. Az mindenkinek lehet. A közleményük végén viszont ezt írják:

"egy ilyen esemény azt teszi szükségessé, hogy a legmagasabb rangú magyar vezetők ítéljék el, gyorsan, határozottan és egyértelműen."

A fontos dolog pedig, amit közölni szeretnék: ezek a legmagasabb rangú magyar vezetők, akiket Önök most éppen csuklóztatni készülnek, az én alkalmazottaim. You know, én vagyok a magyar választópolgár. Jó, csak egy a nyolcmillió közül, de az egyik én vagyok, Önök meg egyik sem. Én mondhatok olyanokat a legmagasabb rangú magyar vezetőknek, hogy "János, ne írd alá", "Viktor, ülj", "Laci, dugulj már el". Okay, a többi nyolcmillió főnöktársam szava is egyenként ugyanannyit ér, mint az enyém, de a lényeg az, hogy én mondhatok ilyeneket, Önök meg nem. Ne ugráltassák az én alkalmazottaimat.

Persze lehet, hogy tévedek. Ismerem azt a szót, hogy Realpolitik - makacsul utálom, de ismerem. Lehet, hogy mégis Önök ezeknek az embereknek a főnökei, és még az is lehet, hogy ők meg az én főnökeim, vagyis Önök a főnökeim főnökei, tehát jogom van hallgatni. Ez esetben viszont ne csodálkozzanak, ha világszerte a legjobb esetben is kiröhögik Önöket a hátuk mögött, valahányszor a demokrácia letéteményeseiként lépnek föl."

Tiszteletteljes üdvözlettel,

A Bölcs Boldi Bácsi

A jómódú zsidóság Horthyhoz fűződő barátságát egyesek, többek között Karsai László történész, vitatják és szerintük csak érdekkapcsolat volt köztük és a kormányzó között. Dr. Czettler Antal történész szerint azonban Karsai véleménye korszerűtlen és a marxista magyar történetírást idézi fel. Mindenesetre az a tény, hogy Chorin és Horthy között a portugáliai támogatás ideje alatt már nyilvánvalóan nem állt fenn érdekkapcsolat, mégis a barátságukra enged következtetni.



Az 1930-as évek második felétől egyre szaporodtak a Horthy elleni szélsőjobboldali támadások. Akár csak a kommunista pártot, a szélsőjobboldaliakat is igyekezett ellehetetleníteni a rendszer: betiltották a Nemzeti Akarat Pártját majd a Hungarista Pártot is. Lemondatása után a nyilaskeresztesek „hazaárulónak” és „zsidóbérencnek” titulálták Horthyt, amely nézetüket propagandaplakátokkal hirdették. A honvédség németbarát, nyilaskeresztes kötődésű tisztjei köreiben pedig 1938-tól megjelent a „kormányzógyalázás” jelensége, amely a kormányzó családjára is kiterjedt.

wiki, átszerkesztve

"A szovjetek az ostrom utáni hetekben válogatás nélkül fogdosták össze a 13–65 év közötti civil férfiakat, fiúkat Budapest utcáin, de volt, akit az otthonából hurcoltak el.

A Pest környéki gyűjtőtáborok legnagyobbikává a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnáziumot (ma Szent István Egyetem) jelölték ki. Az utolsó még élő szemtanúk egyike a Svájcban élő történész, Dr. Czettler Antal, aki akkoriban érettségire készülő diák volt. Az idős túlélő elmondása szerint az iskola folyosóira zsúfolták be őket, ahol úgy aludtak a kövezeten, akár a heringek a konzervdobozban, aminek annyi haszna volt, hogy legalább melegítették egymást a fűtetlen helyiségekben."

 
 - Az megvan, hogy a "fennmaradt feudalizmusban" igenis komoly szociális intézményrendszer épült ki és bár igen-igen csekély lépések, de mégis lépések történtek valamiféle földosztás felé? Az megvan, te szerencsétlen, hogy Magyarország az adott körülmények között bravúrosan lavírozva sikeresen hajtotta végre a trianoni békediktátum revízióját? Nem, nem német alamizsnaként, hanem épp a német szándékok ellenére, jórészt olasz támogatással - persze lehet,hogy a Harvardon ezt nem tanítják. Az megvan, hogy a gazdaságszerkezetében is széttrancsírozott, jóvátételre kötelezett ország a békediktátum aláírása, tehát 1920 után kilenc évvel, 1929-ben plusszal zárta a költségvetését? az megvan, hogy soha nem látott arányban költött Horthy Magyarországa oktatásra és kultúrára? Nincs meg, mi? Hát ez a baj. Add vissza a diplomádat, és kezdd elölről a tanulmányaidat! Ülj le, egyes

soha nem nőtt olyan gyorsan a várható átlagéletkor ebben az országban mint az 1920-as években (gondolom ez közgyógyellátás fejlődéséhez kötődött leginkább)



Hagyjuk már ezt a kreténséget, hogy vesztes háborúba lavírozta az országot! Mondjon valaki csak egyetlen közép-európai államot, amelyik ki tudott maradni a háborúból! Csak egyet, nyomorultak! Lehet álmodozni meg Hollós Ervin-i ihletésű tőmondatokat böfögni egy szabadnapos sírásó kocsmai magabiztosságával, csak ez nem színvonal. Rá kell nézni egy korabeli térképre. Nyugatról a harmadik irodalom, keletről a Szovjetunió nyomása nehezedett Közép-Európára. Ehhez képest még mi bírtuk legtovább.

Fröcsögés helyett hálásnak kellene lenni azért, hogy Magyarország egyrészt sokáig menedéket nyújtott máshonnan idemenekült zsidóknak is, másrészt innen lehetőség volt Amerikába vagy akárhová elpucolni. Ha Horthy 1944 márciusában lemond, még az sincs, aki leállítsa a deportálásokat. Horthynak sok dolog felróható, távbolról sem volt hiba nélkül való, de ha a vad antiszemita Churchillnek - aki ugye személyesen felelős a drezdai és másutt elkövetett népirtásokért, hogy a búrok elleni rasszista terrorhadjáratát ne említsem - szobra állhat Budapesten a Városligetben, akkor Horthynak is lehet szobra. Nem kell, hogy mindenkinek tetsszen, nem kell, hogy mindenki egyetértsen vele.

Valójában arról van szó, hogy Horthy lassan-lassan kezdi elfoglalni méltó helyét a magyar történelemben, és mivel a valóság alapjaiban húzza ki a szőnyeget az antifasiszta mitológia kreténjei alól, hát ordítanak. Nagy baj, ha ezt a Mestyánt nem zavarja, hogy Dániel Péter-i, Ungvári Tamás-i, Heller Ágnes-i színvonalon és logikával röfög. Ez az interpretáció egy Szanyi Tibornál legalább hiteles és autentikus, egy angyalföldi csehó félhomályos, összehányt lépcsőfordulójából az ember nem is számít másra. Na de ez a Harvard, állítólag...

Lehet beszélni a zsellérekről, a Don-kanyar katonáiról meg a munkaszolgálatosokról is, persze. De csak akkor, ha belehelyezzük a korba, és összehasonlítjuk mondjuk az amerikai hadseregbe besorozott és előszeretettel frontvonalra küldött indiánok és négerek helyzetével vagy a faji alapon koncentrációs táborba deportált amerikai állampolgárságú japánok helyzetével. A "Nagy Brit Demokrácia" által gyarmatosított indiaiak helyzetével. Lehet ugatni, csak tények nélkül nem érdemes.

 

Churchillnek szobra van, Roosevelt nevét egésze a közelmúltig tér viselte Budapesten. Két ellenséges állam háborús bűnös vezetőiről van szó. Akkor a nagy emberjogista kretének nem ugattak. De a saját hazánk egykori kormányzóját - aki összességében egyértelműen pozitív történelmi szereplő - kitagadnák a világból is. Szánalmas, pitiáner, gyáva gyűlölködők.

 

Veridicus76 kommentje

A Pearl Harbor-i japán támadás után Németország és Olaszország hadat üzent az USA-nak. A magyar kormány – a szövetségi szerződés értelmében – szintén lépésre kényszerült. 1941. december 11-én Bárdossy László miniszterelnök – a rendkívüli minisztertanácson – kijelentette: két lehetőséget lát, a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az USA-val, vagy a hadüzenetet.

Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és még néhányan ellenkeztek, ezért megállapodtak, hogy olyan szöveget fogalmaznak meg ami de facto nem mondja ki a hadüzenetet, de szükség esetén úgy is értelmezhető.

Bárdossy még az este tájékoztatta az USA budapesti követét Herbert Claiborne Pellt. A nagykövet kérdésére, miszerint „...ez a háborút jelenti...", a miniszterelnök határozott nemmel válaszolt.

Később (1941. december 13.) német és olasz nyomásra a miniszterelnök szóban közölte a nagykövettel, hogy a nyilatkozat mégis a hadiállapotot jelenti. Pell a szóbeli formát nem fogadta el, így Bárdossy még az este jegyzékben jelezte az USA követségének: „...az USA, másfelől a Német Birodalom, Olaszország és Japán között fennálló háborús állapotot Magyarországgal szemben is fennállónak tekinti".

Érdekesség, hogy az amerikai kormány nem fogadta el a hadiállapot beálltát, és a magyarok lépését egyértelműen a németek nyomására tett lépésnek tekintette. Csak 1942. június 5-én üzent hadat Magyarországnak, amikor Bulgáriának és Romániának is.

Tényleges harci érintkezés csak 1943. október 24-én történt, amikor amerikai bombázók először dobtak élesített bombákat magyar földre, bár ez csak „kényszervetés” volt. Az első amerikai célzott támadás 1944. április 3-án érte Budapestet.


A román kiugrást többek között az tette lehetővé, hogy Hitler feltétlenül megbízott Ion Antonescu marsallban, így - ellentétben Magyarországgal - semmilyen kísérletet nem tett egy esetleges kiugrás megakadályozása érdekében. Románia számára a kiugrás megcsillantotta a lehetőséget: ismét megszerezheti Erdélyt, miközben az ennél kevésbé értékes Transznyisztriáról és Besszarábiáról kénytelen lemondani a Szovjetunió javára. Románia a szövetségesek oldalán harcolva fejezte be a háborút. Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Románia részévé vált. 1944-45-ben Magyarországon 27 román hadosztály harcolt a szovjetek oldalán.

A második világháború után Románia a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1946-ban a román kommunista párt választási csalással átvette a hatalmat. A sztálinizmus évei alatt több százezer embert börtönöztek be politikai okokból, a börtönökben gyakori volt a testi kínzás. 1956-ban a magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával több ezer erdélyi magyar személyt zártak börtönbe, sokakat meg is gyilkoltak közülük.

Németh László 1956-ban így ír a Horthy-korszakról:

„Amikor tizenhárom évvel ezelőtt a második szárszói konferencián utolszor találkoztam a fiatal magyar értelmiség színe-javával, tudtam, hogy tán sohasem szólhatok többé hozzá. Végigtekintettem az akkor lezáruló koron, figyelmeztettem őket, ne higgyék el, hogy ez a két magyar évtized, az azóta annyit emlegetett Horthy-korszak nemzeti szempontból olyan meddő és gyatra volt, mint a rendszer, amely nevét adta.

... annál feltűnőbb volt, mert ugyanebben az időben Európának több nagy népe nyugaton, keleten új technizálódása ellenére a hanyatlás jeleit kezdte mutatni. A magyar emelkedés főként szellemi és gazdasági téren volt szembeszökő. Mindig nagy honvággyal néztünk a reformkorra, a szabadságharcot megelőző évtizedekre. Az igazság azonban az, hogy akkor közel sem volt annyi nagy írója, művésze, muzsikusa, tudósa ennek a nemzetnek, mint a joggal megbélyegzett Horthy-rezsim alatt. Két nagy nemzedék dolgozott egymás mellett, a viszonylagos szabadságot a lényegek kimondására, az elviselhető korlátozást a klasszikus tömörítésre használva ki. A magyar zene ebben az időben emelte a világ fölé az első kultúrhistóriai jelentőségű nagy nevet, a Bartókét, s az ismeretlen, nyelvébe zárt magyar irodalom ekkor támasztott reményt, hogy ugyanezt megismétli.

De csaknem ugyanilyen volt a haladás gazdasági téren, ahol pedig az állam tehetetlensége teljesen megakadályozta a nagyobb méretű kezdeményezést. Különösen a kisemberek bizonyították be, hogy a magyar gazdaságilag is tehetséges nép. A halogatott földreform ellenére százezrek szakítottak le maguknak egy darabka földet, amelybe szorgalmuk beleölhették. Jól gazdálkodó kisbirtokok, kertek ezrei lepték el az országot. Nem véletlen, hogy épp ebben az időben merült fel a Kert-Magyarország terve: a szövetkezett minőségi gazdaságokból fölépített, okosan iparosított, kertész-színvonalon álló gazdáktól megművelt magyar föld látomása. Ezzel egyidőben az ipari munkásság szakképzettsége, általános műveltsége is megnőtt. A főváros körüli kertvárosokat az ő házacskáik népesítették be. Nem volt vad álom többé a másik gondolat, az értelmiségi színvonalra emelt munkás- és parasztnép s a néphez húzó értelmiség testvériesülése egy értelmiségitársadalomban.


Németh László (Nagybánya, 1901. – Budapest, 1975.) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró

1952-ben Tolsztoj Anna Kareninájának fordításáért József Attila-díjjal tüntették ki. 1957-ben Kossuth-díjat kapott, összegét a (hódmező)vásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta. 1959-ben a Szovjetunióban tett látogatást. 1961-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1965-ben Herder-díjjal, 1968-ban Batsányi-díjjal és „A megbecsülés jele” elnevezésű szovjet kitüntetéssel jutalmazták. 1969-ben a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó megindította életműsorozatát.

A zsellér késői középkori és újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli fizetésért végzett munkát a gazdaságokban

Az 1920-as, ún. Nagyatádi-féle földreform mintegy félmillió fővel növelte meg a törpebirtokokkal rendelkezők számát, átlagosan 1,7 hold föld kiosztása mellett. 1930-1931-ben a mezőgazdaságban dolgozó cselédek száma így is 560 ezer főre, a napszámosoké pedig 1 250 ezer főre rúgott, előbbiek a társadalomban jövedelemmel rendelkezők 6,9, utóbbiak pedig 14,4%-át tették ki. A keresők átlagjövedelméhez viszonyítva ugyanekkor a cselédeké 38%-os, míg a napszámosoké 34%-os szintet ütött meg. A kínzó földhiány és a megélhetési bizonytalanság orvoslására 1936-ban huszonöt évre szóló programot indítottak el, 34-35 ezer 8-10 holdas családi birtokok létrehozására. A háború miatt befejezetlen maradt.



Koszorús Ferenc Horthy kormányzó iránt, esküje szellemében, feltétlen hűséggel és engedelmességgel viseltetik. Így jellemzi a legfelsőbb hadurát írásaiban: „Horthy Miklós barát és ellenség által abszolút korrektnek ismert személye minden lépésével, teljes önzetlenséggel csak Magyarország ügyét akarta szolgálni. Mint messze kimagasló világítótorony tündöklik e sötét magyar éjszakában. Tévedett ő is, hiszen ember volt. De tévedései mind jóhiszeműek voltak, és szándékosan sohasem keresztezték az ország érdekeit. Önmagából, e feddhetetlen belső énből kiindulva elképzelni sem tudta, hogy a honvéd egyenruhát viselők közt olyan jellemtelen törtetők is akadjanak, mint akik nyakára nőttek mind Magyarországnak, mind neki. Ez volt a legnagyobb tévedése.”

A második világháború utáni marxista történetírás szerzői és ideológusai is saját érdeküknek megfelelően torzították Horthy megítélését. Horthyt minősítették többek között fasisztoidnak, diktatórikusnak és népnyúzónak. A pozitív Horthy-kép megszüntetése érdekében érdemeit elvitatták, tevékenységét pedig a magyar történelem mélypontjaként mutatták be. Az 1970-es évektől a rendszerváltásig terjedő időszakban már valamivel pontosabb Horthy-képet alakítottak ki a történészek. A rendszerváltás után azonban a magyarországi történetírás szakított a korábbi szemlélettel és mostanra jóval objektívabb Horthy-képet tudott kialakítani. Tevékenységének főbb elemeit illetően többnyire megegyeznek a történészek nézetei, azonban számos kérdésekben még mindig nincs egyetértés közöttük. Ilyen például az antiszemitizmushoz való viszonya.

Magyarország első köztéri Horthy-szobrát 2012. május 13-án avatták fel a Somogy megyei Kerekiben. A fából készült egész alakos szobrot az avatást követően pár nappal Dániel Péter budapesti ügyvéd vörös festékkel leöntette, majd tettét Facebook profilján hirdette.


A szobrot azóta helyreállították, és kamerával folyamatosan őrzik.

Elie Wiesel Nobel-békedíjas erdélyi születésű zsidó származású Holokauszt-túlélő szerint „Horthy Magyarország kormányzójaként hatszázezer magyar zsidó deportálásáért volt felelős, akiket Auschwitzba szállítottak. Valami rettenetes tévedés van abban, ha valaki ezek után rehabilitálni akarja őt.”

mesterházi már adogatja a gumicsontot, nem érdemes vele foglalkozni, teljesen sötét. viszont ami érdekes, az ez:

Zsidó szervezetek tiltakoznak a Horthy-szoboravató ellen

Sajtóközleményben fejezte ki felháborodását a budapesti Horthy-szobor felavatása miatt hétfőn Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke. A Mazsihisz is megdöbbent a Jobbik akcióján.

hálásak, persze senkiháziak kezében van a popszakma, de már az átlag nemzsidó emberben is így vetül le a dolog, egyre inkább:

Horthy! Ha hagytad volna, hogy a németek végezzék a dolgukat, nem lenne ellentüntetés, csak szobor-avatás.

minél inkább tépik a hajukat, annál inkább unszimpatikus a zsidóság egésze az átlagemberekben. most találtak egy palesztin tömegsírt, az izraeliek népirtóak, ők mégis inkább ezen lovagolnak: Horthy, aki mentette a zsidókat amikor tudta, és akit Portugáliában zsidók tartottak el.
De legyünk most kedvesek, bizonyára vannak itthon is izraeliták, akik nem értenek egyet a zsidó szervezetekkel (és szorult beléjük csöppnyi ész), kb. olyan ritkák lehetnek mondjuk mint a fehér hollók, lásd a Fideszes Zsidó című dokumentumfilmet.

A zsidó szervezetek azért miért nem tiltakoztak, hogy Izrael nem adott ki egy tömeggyilkost Lengyelországnak?
Azért miért nem tiltakozott a Zsidó Világkongresszus és a MAZSIHISZ, hogy gyakorlatilag emlékművet kapott az a katonaorvos aki több tucat fegyvertelen muszlimot gyilkolt le?

Szerintem ezt a tiltakozást hívják úgy, hogy képmutatás netovábbja...

Tényleg vitatott politikusnak tekinthető Horthy Miklós kormányzó. Mert ha nem védi meg a budapesti zsidóságot a Magyar Honvédséggel, (Lásd: Koszorús akció) akkor most nem volna Magyarországon zsidó gyűlölet, és békésen emlékezhetnénk rájuk, a holokauszt múzeumban.