Nagymessziről ködölt a Bükk,
Gőzölt a sík, áradt az Ér
S fáradt testemben hirtelen
Ott a záporverte mezőn
Piros dalra gyújtott a vér,
Piros dalra gyújtott a vér.

2013. február

Az elmúlt évek legizgalmasabb sajtóbotránya alakult ki Amerikában, a New York Times vitatott elektromosautó-tesztje körüli hullámok már addig érnek, hogy az egész média és az autóipar feszül egymásnak. Vannak akik rejtélyes lobbicsoportokat és korrupciót látnak az ügyben, mások szerint az egész balhé csak arra jó, hogy Elon Musk képregényhős világsztárrá váljon általa.

Az eseményeket a New York Times február 8-i cikke indította el, ebben a hibrid és elektromos autókat gyártó Tesla cég új modelljét, a Model S-t tesztelte a lap autós újságírója, John Broder. A hosszú és részletes cikkben alaposan leszedi a keresztvizet az autóról, ami állítása szerint nem tudta teljesíteni az ígéreteket, hamarabb fogyott ki belőle a töltés, mint kellett volna, és 54 mérföldes tempóval volt kénytelen vánszorogni az autópályán (a sebességkorlát 65), elszenvedve azt a megaláztatást, hogy a tűzpiros csodaautót kamionok és ócska furgonok előzik meg. A kaland vége az lett, hogy valahol Connecticutban, New Yorktól vagy másfél órányira az autó közölte, hogy ő márpedig most lemerül, és az újságírónak éppen csak sikerült vele az autópályáról lekecmeregnie, majd be kellett vontatni a legközelebbi városba.

A lesújtó kritika némileg meglepte az autós világot, hiszen a Tesla Model S több Év autója-djat is kapott, és úgy általában pozitívak voltak vele kapcsolatban a teszterek. A New York Times azonban mégis csak a világ egyik legmegbízhatóbb leginkább szavahihető, és mértékadó napilapja, eddig 108 Pulitzer-díjat hoztak össze az újságírói, aminek a közelébe sem jön egyetlen másik újság sem a világon. Ha a New York Time állít valamit, azt az amerikai közvélemény hajlamos úgy kezelni, hogy az márpedig úgy is van (politikai témáktól eltekintve, azokban enyhén liberális nézőpontúnak számít a lap).

és most tánc!:

"te leszel a nézők pitypangja"

 primitív sorozat, nincsenek is benne színészek, csak konzumidióta ripacsok, ripacskodnak, k*rválkodnak közpénzből.
a barátok közt is, jóban rosszban is hasonló, de az nem közpénzből van, közpénzből a kultúrát kell támogatni. ja, a kultúra nem a fideszes l. simon lászló! hiába ő felel ma a kultúráért, attól még nem ő az etalon.
ez a nagy "nemzeti, keresztény" kormányzat teljesen lebutítja és ostobává teszi a köztévét. lásd hírek hamisítása, hazugságok, bulvárszemét. a komcsi degenerált jáksó milliárdjait a nagy "nemzeti, keresztény" fidesz biztosítja. ejha.

Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete több mint három éve petíciókat, kérelmeket és felszólításokat intézett ez ügyben, úgy az országgyűléshez, mint az éppen hivatalba lévő miniszterelnökhöz, hogy soron kívül tűzzék napirendre a magáncsőd intézményéről szóló tárgyalásokat,mindhiába. A megfelelési kényszerrel majmolt nyugati országokban régóta létező intézmény ez, igazából a kereskedelmi bankok ily mértékű hitelezési gyakorlata megengedhetetlen lenne a magáncsőd lehetősége nélkül.A magyar törvények szerint, e téren egy Kft. több joggal rendelkezik mint egy állampolgár.

A PSZÁF adatai szerint, tavaly szeptember végéig közel 150 ezer lakossági jelzáloghitel-szerződés volt 90 napon túli késésben, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (BAR lista) pedig több mint 830 ezer magánszemélyt tartottak nyilván 90 napon túli, minimálbér összegét meghaladó hitelintézeti tartozással.

Mi is a lényege a magáncsődnek? Nézzük az amerikai mintát. A fizetésképtelenné vált személy bíróságon kéri, illetve magáncsőd eljárást indít saját maga ellen. A bíróság egy gyorsított eljárás keretén belül megvizsgálja, hogy nem történt-e visszaélés szerű hitelfelvétel, vagyis, hogy a hitelfelvevő nem előre megfontolt, nem fizetési szándékkal vette fel a hiteleit. Ez viszonylag egy elég egyszerű és jól körülhatárolható eljárás. Megvizsgálja a bíróság a hitel törlesztéseinek alakulását, az adós anyagi helyzetébe beállt változásokat és annak okait, az addig törlesztett részletek mértékét stb. Ebből megállapítható az adós státusza, hogy akaratán kívül vagy sem vált fizetésképtelenné. Amennyiben nem következett be törvénysértés, akkor az adós tisztalappal indulhat, újra kezdheti az életét. Több amerikai elnök is csődeljárást indított maga ellen, volt aki többször is.

A magáncsőd lehetősége mellett nem fordulhatna elő az, ami Magyarországon „természetes”, hogy az adós elveszti az évek alatt befizetett összegeket, elveszti a fedezetül szolgáló otthonát és a virtuális, csalásokból felduzzasztott tartozását még évekig vagy évtizedekig fizetheti, sőt letiltják jövedelméből, nyugdíjából. Már 15 évvel ezelőtt is beszéltek erről a politikusok, de beszéd szintjén maradt mindez, gondolom nem véletlenül. Talán még a jobbágyi időkben sem fejték meg így a népet mint most. A Rákosi korszakban leseperték a padlást, most viszik a padlást is.  Azért nevezzük nevén a folyamatot, egy kitelepítési folyamat zajlik Magyarországon. Aki azt hiszi, hogy ezt túlzás, az nagyon nincs tisztában sok dologgal. Megkerestek már tanárok, kétkezű munkások és rendőrök, akik leszereltek és kivándoroltak mosogatni, mert az itthoni fizetésük egy jelentős részét letiltatja a bank. Abból ami marad meg családot eltartani nem lehet. Valakik ezt a sorsot szánták nekünk, öngyilkosság vagy kivándorlás, sajnos mindkettővel élünk rendesen.

2012. január:

Száz milliárdokat kell hogy visszafizessenek a bankok a devizahiteleseknek és a devizahitelekkel rendelkező önkormányzatoknak, egy bírósági ítélet alapján!

Az ítélet még nem jogerős. Az OTP Bank 2012 január 04-én fellebbezett a Békés Megyei Bíróság ítélete ellen, az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé kerül.
Minden eddiginél nagyobb szükség van a nyilvánosság erejére, az emberek támogatására.

Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke. Az ítélet közlése előtt ismertetni szeretném röviden a per előzményeit.

A BAÉSZ megalakulása óta , minden törvényes eszközt megragadott, hogy fényt derítsen az emberek és önkormányzatok, ezen keresztül az ország kirablását eredményező devizahitelek törvénytelenségére és csalására.

Nyugaton már több évvel ezelőtt voltak precedens esetek, ahol a bankokat marasztalták el. Ezt nyilván nem propagálják itthon a bankok. Azok viszont elszigetelt esetek maradtak és a bankok lenyúlása is sokkal kisebb mértékű volt az itteni szemérmetlen szabadrablásnál.

mi a baj a földtörvénnyel?:

Egy hónapon belül harmadszor szabott ki pénzbírságot a parlament Novák Elődre. A jobbikos képviselőt ezúttal havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára, 131 ezer forintra büntették azért, mert cionistának nevezte az ATV-s Bánó Andrást.

"Egy ország hírneve attól függ, hogyan viszonyul a zsidóihoz. Minden más csak másodlagos."

Demokratikus ország nem foglalkozik ennyit a zsidókkal, ezt azért lássuk már be axiómaként (kivéve persze izrael), térjünk mindannyian, mi magyarok, konszenzusra.

a zsidóság egy kisebbség, amit úgy is kell kezelni.
a zsidóság és a filoszemiták érzékenysége nem lehet központi tényező egyetlen ország egyetlen tevékenységében sem. tehát a kulturális életben sem. az hogy volt holokauszt, például nem azt jelenti, hogy a zsidóság nagyobb képviselettel kell, hogy rendelkezzen a parlamentben.

ha egy kisebbség többséggé akar válni (vagy már az), vagy ha egy kisebbség hatalomra akar törni (vagy már az, ahogy most is, látjuk), az a többség ellensége; (előbbi a cigányságra, utóbbi a zsidóságra jellemző úgy hiszem), kisebbségnek hatalomra törni abszolút nem demokratikus tevékenység. a mai asszimilált, filoszemitizmussal átitatott posztkommunista örökséggel terhelt közélet és besúgókultúra nem lehet egy magyarokról elnevezett szuverén ország attribútuma tehát.

mindentől függetlenül, általánosan mondom, úgy, hogy lusztráció és halálbüntetés-párti vagyok, tehát kerényiék, l.simonék nem tevékenykednének sokat az ideálom szerint a mi országunkban.

sajnos amúgy ez az ügy is csupán gumicsont. jelentéktelen dolog, annak ellenére, hogy én nagy Tormay és Bujdosó könyv-rajongó vagyok